Pelinobius muticus
A Pelinobius muticus Kenyában, Tanzániában és Ugandában őshonos.
Karsch kategorizálta először 1885-ben.
Életmód:
Üreglakó
Élettartam:
Nőstény 25-30 év, Hím 5-10 év
Méret:
Nőstény 20-23 cm, Hím 18-20 cm
Mit kell tudni a Plenobius muticus-ról?
A Pelinobius muticus az afrikai tarantulák (vagy páviánpókok) közül a második legnagyobb faj, amelynek lábfesztávolsága meghaladhatja a 20 cm-t! Megjelenése különleges, mivel selymesen bársonyos, rozsdabarna vagy narancsos színezettel rendelkezik, hátsó lábai pedig megvastagodtak és íveltek, hogy megkönnyítsék az ásást. Sajnos nagyon ritkán bújik elő, akkor viszont lenyűgöző látvány. Természetes élőhelye Közép-Kelet-Afrika száraz akáciás cserjéseiben található, főként Tanzániában és Kenyában, de Ugandában is előfordul. Földalatti járata akár 2 méter mélységig is terjedhet, és még a legforróbb napokon is hűvös, párás menedéket biztosít a póknak. Fogságban tartva mély, enyhén nedvesített aljzatra van szüksége, amelyben kiáshatja a saját üregét, ugyanakkor a szárazabb körülményeket is kedveli. Emellett mesterséges búvóhelyeket is elfogad, és mindig biztosítani kell számára egy itatótálat. Szaporítása rendkívül nehéz, a kicsik lassan fejlődnek, a nőstények pedig körülbelül öt év alatt érik el az ivarérettséget.
A Hysterocrates nemzetségbeli közeli rokonaitól könnyen megkülönböztethető a megvastagodott hátsó lábai miatt, azonban érdekes módon a hímek nem rendelkeznek ezzel a jellegzetességgel. Bár sok hobbitenyésztő próbálkozott már ennek a fajnak a szaporításával, a sikeres tenyésztéssel nagyon ritkának lehet találkozni. Ha az exportáló országok leállítanák a kivitelét, ez a pók rendkívüli ritkasággá válhatna, mivel általában a vadon befogott nőstények által lerakott petezsákok miatt vannak jelen a hobbiban. Tekintve, hogy Óvilági, neki sincs csalánszőre, csak nagyon erős mérge, amit szívesen használ, ha veszélyben érzi magát. A helyi lakosok félnek ettől a fajtól rendkívül defenzív viselkedése miatt. Amikor veszélyben érzi magát, néhány más nagyobb pókhoz hasonlóan sziszegő hangot képes kiadni, amelyet az első lábain lévő szőrök összedörzsölésével hoz létre. A nemzetség egy testvérfaja a Citharischius stridulantissimus, ám ennek típuspéldányát a második világháború során megsemmisítették, így máig nem ismert pontos kinézete. Kezdő póknak mérge és gyorsasága miatt nem ajánlom, de ha már van tapasztalatod az óvilági madárpókokkal, akkor mindenképp szerezz be egy ilyet, nem fogsz csalódni!
Térjünk rá a tartásukra!
Hogy kell őket tartani?
Minden tarantulafaj tartásával tisztában kell lennünk ahhoz, hogy madárpókonként a lehető legideálisabb körülményeket tudjuk biztosítani!
Kispók (0-7 cm)
A kispókot érdemes egy kisebb dobozban tartani. Egy műanyag doboz 2/3-ig vagy 3/4-ig feltöltve föld-kókuszháncs-moha keverékkel tökéletes erre a célra. A talajréteget mindig enyhén nedvesen kell tartani és legyen nála itatótálka. Egy kupak megfelel a számára. Már a kispókok is elég mély üreget ásnak, viszont a búvóhelyeket is szeretik felhasználni (méreteihez képest). A kisebb madárpókok még igénylik a melegebb hőmérsékletet, 24-27 °C elég nekik. Ha kinőte a dobozt, jöhet a költöztetés. Etetésre heti 1-2 alkalommal lisztkukacot, muslicát és röpképtelen legyet ajánlok a tarantula méretéhez igazodva. Ha esetleg az etető állat akkora, mint a pók, akkor ajánlatos megölni mielőtt oda adod neki. Vedlés után 3-4 napig nem szabad neki enni adni, ugyanis ilyenkor könnyen megsérülnek. Ha nem ette meg az ételét 24 órán belül, akkor a gomba és penész elkerülése érdekében vegyük ki az ételt, vagy ami megmaradt belőle.
Sub-adult (7-14 cm)
Egy 30×30×30 centis terrárium tökéletes választás. Ez a méret már sokkal látványosabb, de berendezésre nem nagyon lesz szükséged. Ha van egy kis szerencséd és te is rásegítesz kicsit, akkor megvan az esélye, hogy a terrárium falánál fogja ásni az üregét, így betekintést nyerhetsz az otthonába. A kispóknál leírt földkeverék neki is jó ugyan abban a mennyiségben. Az itatótálka lehet nagyobb méretű, viszont egy minimális párásítás még itt is szükséges. Búvóhelyeket szívesen használja, de biztos, hogy fog mellette áskálódni is. Ennél a méretnél már elég a melegebb szobahőmérséklet (22-24 °C). Etetésre 1-2 hetente, kedvencünk potrohának méretéhez igazodva 2-3 kisebb tücsök tökéletes. Vedlés után átlagosan 8-9 napot ajánlott várni a következő etetésig. A maradékokat nála is érdemes eltakarítani.
Adult (14+ cm)
Egy 40×40×40 centis terrárium megfelelő neki, de minél mélyebb, annál jobb! A talaj nála is 2/3-ig vagy 3/4-ig legyen töltve föld-kókuszháncs-moha keverékkel így lesz elég helye üreget ásni. Pár búvóhelyet és ágat berakhatunk, hogy könnyebben tudja kialakítani lakhelyét. Természetesen neki is kell itatótálka, viszont párásítás már nem, de ha egy kicsit túlcsordul a víz a tál újra töltésekor az nem probléma. A lényeg, hogy ne álljon a víz a terkóban. Etetéshez mérettől függően havonta 2-3 sáskát vagy 4-5 tücsköt, esetleg 1-2 csótányt ajánlok.
Ha nem ette meg, akkor az etető állatot érdemes kivenni, nehogy a madárpók megsérüljön. Vedlés után 11-14 napot ajánlott várni a következő etetésig. Előfordulhat, hogy nem eszik egy ideig. Ilyenkor nem kell megijedni, ez néha megesik. Ha ez bekövetkezne, akkor hetente megpróbálhatunk enni adni neki, de ekkor sem szabad napokra bent hagyni nála az ételt. Ha vedlésnél bent marad a tarantulánál egy eleségállat, az könnyen stresszelheti, megsebesítheti vagy akár meg is ölheti az ilyenkor védtelen pókot.
- Kezelhetőség 65%
- Kinézet 85%
- Tartás 30%
%