10 tévhit a tarantulákról, amit talán te sem tudtál!
Mivel rengeteg tévhit kering a tarantulákról az interneten, ezért összegyűjtöttem nektek 10 dolgot, amit nagyon sokan rosszul tudnak ezekről a lenyűgöző, csodálatos állatokról. A tévhitek nagyon sokat tudnak ártani az egzotikus állattartásnak, illetve maguknak az állatoknak, ezért igyekezzünk ezt minél szélesebb körben lerombolni!
Kezdjünk is neki!
10.
Csípés vs. Marás
Nem csípnek, hanem marnak, de mi is a különbség? A csípés és a marás közötti különbség elsősorban az adott testrészben, rejlik. Amíg a csípés fullánkkal, addig a marás szájszervvel/fogakkal (harapással) történik. Csípés esetén szinte mindig van méreganyag, marásnál viszont nagyon gyakori az úgynevezett száraz marás, amikor inkább csak az észlelt veszélyforrás elijesztésére történik “harapás”, de méreganyag nem társul hozzá. Defenzív viselkedésnél általában csak a legvégső esetben kerül méreg is használatba, táplálékszerzéskor viszont az esetek többségében mérget is befecskendeznek.
9.
Létezik halálos mérgű tarantula
Egy az egyben nem igaz. Persze vannak kifejezetten erős méreggel rendelkező tarantulák is, de a marása azoknak is maximum a nagyon kicsi gyerekekre és a gyengébb immunrendszerrel rendelkező idősekre nézve lehet veszélyes. Ezen felül nyilván azoknak jelenthet veszélyt, akiknél allergiás reakciót vált ki a méreg. Nagyon sok tarantulának a marása a méhek csípésével egyenlő erősségű és hatású, de a hatóanyaguk nem ugyanaz.
8.
A tarantulák agresszívak
Úgy baromság az egész ahogy van! Egyetlen madárpók sem agresszív. Territoriális lények, ebből kifolyólag nem csak a saját testi épségük, de az otthonuk/területük védelmében is defenzív viselkedést mutathatnak. Ezt nagyon sokan félre értelmezik. Nagyon sok esetben viszont inkább össze húzzák magukat, vagy megpróbálnak menekülni, ha félnek vagy veszélyben érzik magukat. Mikor valaki azt hiszi agresszív egy pók, akkor általában csak arról van szó, hogy az adott állat fél vagy megijedt valamitől és próbál védekezni.
7.
A tarantulák rövid ideig élnek
Attól függ milyen nemű és fajú pókról van szó. Igaz, vannak olyan madárpókok, amiknek a hímjei csak 1-2 évig élnek, de vannak akár 20+ évig is élő nőstények; többek között például a Brachypelma hamorri, Grammostola rosea és az Aphonopelma chalcodes. Róluk amúgy videót is találsz a YouTube csatornámon (katt ide), illetve cikkeket is a tarantulafarm.com oldalon (a pókok nevére kattintva), érdemes azokra is ránézni.
Érdekesség: Volt egy híres csapóajtós pók az Egyesült Államokban, egy „Number 16” nevű nőstény, amely 43 évig élt, ami jelenleg az egyik legjobban dokumentált rekord.
6.
Nem tanulnak
A szó legszorosabb értelmében ez igaz, viszont képesek megjegyezni a környezetüket, üregeik bejáratait, gyakran használt útvonalaikat, de akár még a terráriumod gyengepontjait is. Ha például csak szúnyogháló van a terráriumod tetején és van egy gyengébb vagy esetleg lyukas része, akkor hajlamos vissza járni ahhoz a ponthoz egészen addig, amíg ki nem bontja azt, hogy felfedező útra indulhasson. Néha akár a napi rutint is képesek megjegyezni például, ha mondjuk minden reggel pontban hétkor adsz nekik vizet. Persze ez egy nagyon lassú folyamat, mire ez rögzül, de mindenképp nagyon érdekesnek tartom.
5.
Piszkos állatok
Hiába élnek általában üregekben és odúkban, sok esetben tisztábbak, mint más állatok. Rendszeresen takarítják a lábaikat és “fogaikat” és a legtöbb esetben rendben tartják a környezetüket. Az elhullott eleségállatok maradványait ritkán hagyják lakhelyükön és némely esetben még üríteni sem szoktak fészkükben. Megmondom őszintén, nagyobb eséllyel fogok undorodni attól, hogy egy ismeretlen emberrel kezet fogjak, vagy egy kóbor kutyát megsimogassak, mint attól, hogy végig másszon rajtam az egyik pókom.
4.
Monocentorpus balfouri
A legtöbb esetben ez igaz, viszont vannak olyan fajok, mint például a Monocentropus balfouri, amik egyedei képesek az együtt élésre. Sőt, a balfouri pókok esetében sokan azt is megfigyelték, hogy gyakran a zsákmányt is megosztják egymással, illetve az “anyukák” a félig emésztett eleséget kicsinyeiknek adják. Nem bántják, nem piszkálják egymást, vedléskor pedig békén hagyják fajtársukat, hogy nyugalomban végbe tudjon menni a folyamat.
3.
Nem szőnek hálót
De igen, szőnek, csak nem olyat, mint a sima pókok. Sokan azt hiszik, hogy csak a klasszikus pókok szőnek hálót. A tarantulák viszont ugyanúgy termelnek selymet – csak ők inkább búvóhelyhez és stabilizáláshoz használják, nem pedig csapdákhoz. Általában inkább a járatok kibélelésére, vadászterületük stabilizálására, talaj szőnyegzésére és kokon készítésére használják fel hálójukat. Ezek mellett kifejezetten impozáns kinézetet tudnak kölcsönözni a terráriumoknak. Lenyűgöző építmények tudnak születni néhány faj esetén.
2.
Gyakran kell őket etetni
Sokan azt hiszik, hogy a pókokat gyakran, akár naponta vagy pár naponta meg kell etetni. A valóság viszont teljesen mást mutat, mivel meglepően sokáig bírják kaja nélkül. Vedlés előtt gyakran hosszú ideig koplalnak önszántukból. Ezen felül egy egészséges felnőtt példány akár hetekig, sőt hónapokig, bizonyos extrém esetekben 1-2 évig is bírja eleség nélkül. Ez a rendkívül lassú anyagcseréjüknek köszönhető. Ameddig van folyamatosan friss vizük, addig nem lesz gond.
1.
A tarantulák unalmas állatok
Nagyon sokszor megkaptam már azt a kérdést, hogy “Mit lehet bennük szeretni? Mi az érdekes bennük?”. Kifejezetten kevesen tudnak arról, hogy mennyire érdekes lények a tarantulák. Elég csak megfigyelni az életüket és a mindennapjaikat. Ahogy kialakítják a lakhelyüket, ahogy észre veszed a különböző személyiségjegyeket vagy akár a párzásuk, szaporodásuk és a növekedésük is lenyűgöző tud lenni. Aki nincs a közelükben, nem találkozik velük az persze nyilván nem tudhatja milyen csodálatos is tud lenni a tarantulák világa, de nyilván erre vagyok én! Ha sikerült meggyőznöm róla, hogy tényleg érdekes állatok, akkor nézz körbe a honlapon! Megéri!
